Egyenlőség
„Főleg pedig és mindenek előtt Szeress! SZERETET minden jó eredete.”
A Yotengrit szellemiség minden élőlényt egyenrangúnak tart, mert a teremtésben minden az egek szándéka szerint rendeltetett és ugyanabból a szitáló ködnél finomabb szellemanyagból vétetett. Az egyenlőség tana ezért mindenre és mindenkire vonatkozik. Az ember ebben a világképben nem ura, hanem része a természetnek. E felismerésből fakadóan tisztelettel viseltetik iránta, nem szipolyozza ki, nem pusztítja, mert tudja, hogy létezése a természet egyensúlyának függvénye. Tudja, hogy csak akkor maradhat meg, ha nem fordul vele szembe.
„Semmiből semmi sem leend,
minden mi van, látható, láthatatlan,
fogható, foghatatlan,
EGEK ŐSROSTJÁ-ból teremtetett.
Minden Istenek által van,
az örök EGY-ből két értő-érző
két ISTENFÉL-lé testesült szellem-anyagából.
Az ő, szitáló ködnél finomabb,
rozsda-nemmarta fényes anyagukból.
Fű, fa, állat, ember.
A Föld is, melyre helyeztettek,
a Levegőég is, mely oltalmazón takar,
mint fonott borító naposcsibéket.
Ezért nincsen FÖLJEBB való teremtmény,
ezért nincsen ALÁBB való teremtmény.
ISTENEK megtestesülése mindvalahány.
…
Fontos is valahány élőlény,
ISTENEK porcikája.
Fontos, mint karikásostorban
nyél, forgó, karika, sudár, csapó.
Ezek együtt a karikásostor,
azok együtt a csorbítatlan élet.
Egyiküknek is ha írmagja veszik,
EGEK orcája üttetik, EGEK teste csonkíttatik.
Egyetlenegy élet írmagja vesztét
megszámlálhatatlan fajok sora sínyli.
Testvérgyilkos, ki írmagig írt.
ŐS-BÖLCSŐ szennyezője, örök teremtés
kivetnivaló salakja.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 97-98.o.)
Nincs választott nem
Nősténység és hímség valódi dualitásának alapja, hogy a nemek egyenrangúak és egyenjogúak. Együtt hatnak és együtt teremtenek. A családon belül is ennek megfelelően egyenlőség kell, legyen. Fontos ez, mert, „hogy a társadalomban szolgaság uralkodik-e vagy szabadság, már a családban eldől.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 26.o.)
„Nincs FÖLJEBB való NEM,
nincsen ALÁBB való NEM!
Egyik az ÉG nőstény felének megtestesülése,
másik az ÉG hím felének megtestesülése.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 98.o.)
„A nő nem birtoktárgy. A feleség sem az.
Nem férjé, nem családé, nem közé.
A nő saját testének istenasszonya…”(Máté Imre: Yotengrit 2. 58.o.)
Nincs választott nép
A Yotengrit szellemiség értelmében nincs felsőbbrendűség és nincs alattvalóság. Sem egyének, sem népek között. Mert aki felül van, akaratlanul is tapossa az alatta lévőt. Ez a világkép nem fogadja el sem az elnyomást, sem a zsarnokságot, sem a kizsákmányolást. A tudók bölcselete szerint elöljárók vannak, s ki-ki érdemei szerint helyezkedik el a sorban.
„Nincsen szolga-nép meg úr-nép,
csak rablók vannak és rablottak,
csak nyúzók vannak, meg nyúzottak,
csak megfélemlítők és megfélemlítettek.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 99.o.)
Általánosságban igaz, hogy ez a világnézet mellérendelő, ebből fakadóan együttható és nem hierarchiában megnyilvánuló alá-fölé rendelő, ezáltal elnyomó. Az egyenlőség jegyében minden embert egyenlő alapjogok illetnek.
„Jó KÖZ-ben senki sincsen FÖLÜL,
jó KÖZ-ben senki sincsen ALUL.
Ki-ki méltó helyén van tudása szerint,
ki-ki helyén van bátorsága szerint.
Ki-ki gazdagabb, vagy szegényebb,
szorgalma meg szerencséje szerint.
Aki FÖLÜL van, tipor,
tipor akkor is, ha nem akar,
mert FÖLÜL járás – ALUL lapulás!
Jó KÖZ-ben a méltóbb
nem FÖLÜL van, hanem ELŐBB-re.
ELÖLJÁRÓ, „ELSŐ EMBER” – így mondják.
Nem ALJA meg FÖLE van,
a böcsületes népnek
ELEJE van, meg HÁTULJA.”(Máté Imre: Yotengrit 1. 99.o.)
Nincs úr, nincs szolga
A mellérendelő világkép együtthatóként tekint a munkaadóra és a munkavállalóra. Egymást nem nélkülözhetik, együtt teremtenek, együtt termelnek. Ezért egymás felé kölcsönös megbecsüléssel tartoznak. A kizsákmányolás, parazitizmus, a helyzettel való bármilyen nemű visszaélés nem ennek a világképnek a része.
„Nincsen úr, nincsen szolga!
Csak munkáltatás van, meg szolgálat.
Nem szolga a szolga, hol emberségében hagyják,
nem úr az úr, ha emberséges.
…
Úr meg szolga – dolog kérője, dolog elvégzője,
ugyanazon ködmön más-más gombjai,
ráncok egy ingen, egy guba színe-visszái.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 98.o.)
(Dr. Darnói Tibor írása)