Gyertyaszentelő Boldogasszony – a Fény ünnepe
„Főleg pedig és mindenek előtt Szeress! SZERETET minden jó eredete.”
„Gyertyaszentelő a világosság, megvilágosodás ünnepe. Az „öt teremtő elem” közül az ÉG-hez kapcsolódik.”
Gyertyaszentelő ún. fehér ünnep, a tisztaság, megtisztulás kiteljesedése – valamennyi síkon. Régen megáldott, új tűznél gyújtották meg a gyertyát, mely méhviaszból készült. Szimbolizálja a testet, a lelket és a szellemet az égi szent tűzzel.
A szentelt gyertya oltalmazta a családot, az újszülöttet és édesanyját, égették esküvő alkalmával és haldokló mellett – kísért „küszöbtől, eresz aljáig”. Védte az otthont, használták házszentelésnél, elhelyezték épülő ház falába, alapjába. Különleges erőt tulajdonítottak a hétszer szentelt gyertyának, melyet hét egymást követő évben megszenteltek.
Fény – tisztaság – világosság – ÉG
Áldás
(A szövegben szereplő idézetek Máté Imre Yotengrit című művéből származnak)