Életadás és Szélgyógyászat

Vissza az előző oldalra

„Főleg pedig és mindenek előtt Szeress! SZERETET minden jó eredete.”

A 2017. február 21-i Három Nádszál Klubest előadásának rövid összefoglalója Bernád Ilona tollából:

 „Gyermekkoromban Kis-Küküllő menti nagycsaládomban beleneveltek hagyományos egészségkultúránkba, megtanítottak a holisztikus, azaz egész embert szemlélő népi gyógyászatunkra, felkeltették a figyelmemet a természet adományaira, elemeire.

Szülésznőként tudatosodott bennem, hogy nemzetünk népesedési és egészségi gondjainak egyik oka, hogy hanyagoljuk azt az örökséget, ami minket megtartott emberként, közösségként. Természetgyógyászati és néprajzi tanulmányaim után bejártam a teljes magyar nyelvterületet, idősekkel, gyógyítókkal, bábákkal beszélgettem. Több, mint kétezer interjút rögzítettem, eközben értettem meg a fiatal koromban hallott kifejezések mélyebb értelmét, ekkor figyeltem fel bábaságunk és népi gyógyászatunk legrégibbi történelmi rétegére, a szélgyógyászatra (pneumatikus orvoslás, népi táltosgyógyászat). Ez egészségóvó gyakorlataink legszellemibb, legszebb rétege, szertartásos, szimbolikus, animista, finom érzékelésünkkel fogható és irányítható erők világa. Ebben a legjobbak a moldvai csángók és a táltosok. E sámánisztikus széltannal élményeim vannak, ma is élő, működik, és ezzel a réteggel kapcsolódunk a világ hagyományos orvoslásaihoz. A világ több mint 40 országában beszélgettem magyar testvéreinkkel, és négy kontinensen tanulmányoztam a hagyományos orvoslásokat és térrendezést.

Gyönyörű a levegővel, széllel, lélekkel, világlélekkel kapcsolatos világképünk.

A pneuma szellemet, lelket, leheletet, ráimádkozást, rálehelést jelent, és mindent, ami ezzel érintkezik, a nyál, a hang, a ráolvasás és lehelet hajtotta hangszerek… Kapcsolatos még a széljárta helyeken való szertartásos gyógyítással, az életerővel, a színekkel, a füstöléssel és újjászületési szertartásainkkal.

Tizennégy évet dolgoztam szülésznőként. A szülési kedv növelése érdekében, valamint az életadás szellemiségének és természetességének megőrzése céljából gyűjtöttem fel a Kárpát-medence és Moldva életadással, gyermekáldással, bábasággal kapcsolatos tudását. Hivatásom gyakorlása közben találkoztam azzal az igénnyel, hogy az anyák, a családok szeretnék a szülésnél-születésnél a magyar a szellemiség-lelkiség megélését, a hatvanas évekig gyakorolt szertartások elvégzését, a világra jövő fogadását és megáldását, a női őserőre, női ősintuícióra való kapcsolódást, Nagyboldogasszonyunk védelmét, áldását. Az áldott, boldog állapot boldogságos szüléséről fogok beszélni, az ember „boldog és babba” életszakaszairól. Nagycsaládomban sokat meséltek az élet átadásáról generációkról generációkra, a tisztaszobában történő születésekről, így összekapcsoltam az értékes, intézményben és otthon igénybe vehető örökségünket a mával: húsz éves kutatásomat az „Isteni folyamat”, Gyermekáldás, bábaság a magyar néphagyományban kötetemben összegeztem, amely hiánypótló ebben a témában. A nők szellemi életéhez hozzátartozik a vajúdás, szülés, gyermekágy szakralitása.”