Alapfilozófiája

Vissza az előző oldalra

„Főleg pedig és mindenek előtt Szeress! SZERETET minden jó eredete.”

A Büün-eszmeiség bölcseletének alapja a duális világszemlélet. A „dualizmus” egész egyszerűen „kettősség”-et jelent. Kettősségek rendszerét, rendszerezett kettősséget, fogalompárosítást. A dualizmusok jellegét alapvetően meghatározzák keletkezésük körülményei. Az éghajlat, a társadalom szerkezete és a nemek egymáshoz való viszonya, melyet viszont befolyásolnak a létfönntartó gazdálkodás tényezői.

 

A nyugat-dunántúli tudók által megőrzött bölcseleti dualizmuson kívül ismert a kínai YIN-YANG (nőstény-hím ) dualizmus, meg az ó-iráni, zarathusztrista FÉNY-SÖTÉTSÉG dualizmus. Ez utóbbi teológiára átfogalmazva a JÓ meg ROSSZ ikerítését eredményezi.

 

A magyar bölcselet dualizmusa az ó-irániétól merőben különbözik, a kínaiétól csak részben. Ezek a dualizmusok un. polarizáló dualizmusok, a magyar pedig valódi, ún. „kiegészítő” dualizmus. A különbségek elsősorban a rendszerek teológiai és gazdasági vetületeiben élesednek ki.

 

Az ó-iráni bölcseletből sarjadt teológiában a JÓ meg ROSSZ képezik az egyensúlyt, jó meg rossz istennel. (Ahura Mazda és Arichman) E kettősség megfelezi a családot is. A férfi a jó isten táborában van, a nő a rosszéban.

A kínai YIN-YANG dualizmusban a férfi aktív, a nő passzív, de „ elnyűhetetlen” a TAO TE-KING szerint. A nő, a „nőstényiség” tehát örök. Ő az ős-rost. Ez már közelebb van a Jégkorszak emberének világszemléletéhez!

 

A Yotengrit tan dualizmusa, a jégkorszak emberének világszemléletét tükrözi. Ez az évezredekkel mérhető tapasztalati bölcselet semmit sem vesztett érvényéből.

 

A magyar nyelvben nyomai maradtak ennek a több tízezer éves világszemléletnek, melyet párosító, kiegészítő dualizmusnak nevezhetünk. Az ikeríthető fogalmakat nem szembe állítja egymással ellentétként – sőt teológiára, társadalometikára váltva ellenséggé -, hanem HIÁNY-TÖBBLET alapon két fél-ből párosít EGY EGÉSZ-szé. Például nő meg férfi együtt EGY ember. A magyar nyelvben ennek a szemléletnek nyelvtani vetülete, hogy a páros testrészeket EGY-nek vesszük. Ha a páros testrész egyike hiányzik, akkor fél-fülűről, fél-szeműről, fél-karúról, fél-lábúról, stb. beszélünk.

 

Ez a duális világszemlélet un. „tapasztalati” alapú. Nyomai fellelhetők a Föld trópusi övezetében és a néhai jégkorszak területén. A közbeeső övezetekben, melyek a patriarchális családrendek éghajlati hátterei, nem mutatható ki.

 

A YOTENGRIT dualizmusjegyében sem az anya-jogú (matriarchális), sem az apa-jogú (patriarchális) családrend nem részesül előnyben, mert a nemek egyenjogúságát hangsúlyozza, de a nőstényiséget minősíti eredendő őserőnek. Ez a Yotengrit bölcselet az etika minden mezőjében – úgy, mint jogalkotás, szexuálerkölcs, stb. – megfogalmazást nyer.


error: Tartalom védve van!