Dióhéjban

Vissza az előző oldalra

„Főleg pedig és mindenek előtt Szeress! SZERETET minden jó eredete.”

YOTENGRIT. Ez a szó vonatkozik – mint rövidített elnevezés – a „Yotengrit szellemiségre, eszmei mozgalomra. A „Yotengrit” szó az altáji nyelvekben „Istent” jelentő „tengri” szó származéka.

Yo = első, Tengrit = ISTENSÉG, Yotengrit = ELSŐ ISTENSÉG, avagy Tengervégtelen Ősszellem. Mivel a „tengris” vallásokban, hitvilágokban az Isten azonos a világegyetemmel, a szó végtelent, „tengernyit” is jelent.

 

Rábaközi, hansági, szigetközi „tudók” átmentettek a magyar régmúltból egy BÜÜN (Bühn alakban is írható) nevű vallást. A „Kárókatona – rend” (Kormorán-rend) ápolta és adta nemzedékről nemzedékre, mint titkos tant. (A „bűnbe esni” kifejezés eredetileg nem vétkezést jelentett, hanem visszaesést a „BÜÜN”-be, tehát az ősi hitbe.) A Kormorán-rend 49. főbácsája, Máté Imre hozta nyilvánosságra ezen ősi tanokat a „Yotengrit” könyvekben.

 

A „Büün”, más néven „Yotengrit” eszmeiség bölcseleti alapja egy duális világszemlélet, mely nem polarizáló, hanem „összeillesztő”. Pl. nő, meg férfi együtt EGY ember. E valódi duális világnézet a jégkorszak emberének hagyatéka. Társadalmi, szociális vetületei ma is érvényesek. Pl. tőke meg munkaerő ebben a duális rendszerben nem ellentétek, nem ellenségek, hanem együtt alkotják a termelő erőt.

 

„Ne higgy, kételkedj, győződj meg!”  Ezt hirdeti ez a szellemiség, ezért nem erőltet dogmákat, még dogmatizált isten-képet sem. A hagyomány értelmében vala kezdetben az Ős-erő, Yotengrit. Minden egyben, de női alapjelleggel. Kiveti magából a rosszat és kettéoszlik. Nőstény, ill. hím erővé. Nő, ill. férfi istenné. Ukkó a Földanya, Gönüz a Nap-atya. (gön-üz = nap-szellem, mely az elmúlt századok során a negatív fogalmak tárházába száműzetett, mint „gonosz”). Ukkó emberközeli megjelenítése a „Boldogasszony.” A magyar vallásnak nem volt külön szava a „szent”-re, mivel az isten szó (isz-tien) eleve „égi szellem”-et jelent. Volt tehát a nagy, azaz „Öreg isten” és voltak szentek, azaz „kis istenek”. Például nemzetünk védője, a „Magyarok Istene.”

 

Mindent szabad, ami nem árt másnak!” Ez a Yotengrit társadalom-etikájának alaptana. Jogrendszere erre a tételre támaszkodik, miként erkölcstana is! A szeretkezés-szeretet-szerelem hármasságát hirdeti. Nem tényükkel vétkezik a vétkes, hanem a cselekvés mikéntjével.

 

A Yotengrit eszmeiségben

–       minden jó alapja a szeretet.

–       az ember nem ura, hanem része a természetnek.

–       nincs alá- és fölérendeltség, mindenki egyenlő. Nincsenek alattvalók és följebbvalók, hanem elöljárók vannak – érdemeik szerint. Minden ember szabad, azaz nincs úr – szolga viszony.

–       nincs választott nem és nincs választott nép.

–    az egyén nem részlete, hanem része a társadalomnak, az egyéni meggyőződés jogával. Nincs kollektív vétség, kollektív felelősség.

–       a testvériség mindenre kiterjed. Ne árts, istápolj, segíts!

 

Nagyon fontos Yotengrit-tan, hogy egyik ember sem tulajdona  a másiknak, a társadalomnak. Az államnak mégannyira sem. A gyerek pedig az anyjáé. Akkor fogan és attól, akitől akar, ott szül és úgy, ahogy akar. Senkinek ezekbe beleszólása nincsen. Ez egy alaptanból következik, mely szerint a nőnek különös megbecsülés és tisztelet jár.

 

A Föld pedig nem a „siralom völgye” csak azzá teszik. A „Nyirkai jóslat” (a rábaközi táltos hagyaték része) viszontagságos jövőt sejtet. Ez megelőzhető, kivédhető, ha új életvitelt alakítunk ki a Yotengrit tanok jegyében!

 

 

Ennyit dióhéjban.


error: Tartalom védve van!