A YOTENGRIT bölcselete a magyarság ősi világképét, szellemiségét, lelkületét képviseli. Megőrizve azt a REND-be ágyazott tudást, ami egykor mindent áthatott, ám a szisztematikus pusztítás következtében majdnem elveszett. De hála az előttünk élt Tudóknak ez a szellemi kincs átvészelte az üldöztetés évszázadait, szinte csodával határos módon megmaradt és „ma is a legkorszerűbb bölcselet képét nyújtja.” Alaptételei, mint a 7 örök iránytű azt az utat mutatják, ami a Yotengrit tanításának tengelyét képező, mellérendelésben foglalt emelkedett emberi minőségbe vezet. A mai, ösztönlétben ragadt, alá-fölé rendelő, nagyon alacsony tudatminőségű lét helyett.
A cselekedeteinket, az életünk minőségét a tudatminőségünk határozza meg, ezért fontos lenne a rábaközi Tudók hagyatéka szerint a lelki – szellemi felemelkedés útjára lépni. Mert ez vezet békességhez és a lehető legértékesebb emberi élethez!
Dr. Darnói Tibor írása
7 örök iránytű a Yotengrit bölcselete mentén
1 – SZERETET
„Főleg pedig és mindenek előtt szeress! SZERETET minden jó eredete!”
Szeretetben nincs ítélkezés, megosztottság, kirekesztés. Szeretetben elfogadás van, békesség és harmónia.
Aki szeretetben él, annak lelke tiszta, szelleme emelkedett. Nem helyezi magát senki fölé, nem árt másnak, meghagyja mások szabadságát, nem tör a máséra, nem irigykedik, nem gyűlöl, nem áskálódik. Tisztel mindent és mindenkit, a természetet is – melynek maga is része – és irgalmas.
Mert „mindenki az Istenek kegyelmével születik, mindenki és minden.”
2 – SZABADSÁG
„Mindent szabad, ami nem árt másnak!”
„Senki nem lehet úr ő maga nembéli fölött!”
„Senki sem úr más testén, más lelkén, más érzésén és más életén sem úr.”
A szabadság jogot biztosít az önálló gondolatokhoz, cselekvésekhez – az élet minden területén. Mindaddig, amíg az nem árt másnak. Amíg ez nincs a másik kárára, terhére, rovására, addig tiszteletben kell tartani! Más szavakkal a bölcseletünk „az egyén korlátlan szabadságát hirdeti a végső határig, amíg az nem sérti mások korlátlan szabadságát”.
„Senkinek nincs köze világod belsejéhez,
neked sincs közöd mások életéhez,
csak az irgalom útján van közöd,
ISTENEK-től rendelt kötelességed.”
3 – IGAZSÁGOSSÁG
„Szabadságért, igazságért ne sajnálj áldozatot! Mások szabadságáért is küzdj!
A zsarnokság tűzvész, nem reked meg a szomszéd portáján!”
Az igazságosság bölcs belátáson keresztül nyilvánulhat meg, amikor sem előítélet, sem érzelem, sem elfogultság nem befolyásolja a valóság „tiszta” érzékelését. Így nincs, ami torzítsa az Igazságot. Az Igazságosság csak jóságban, szeretetben, tiszteletben és irgalomban bontakozhat ki.
„Boldogok, kik szabadságért, igazságért kockáztatják életüket, mert haláluk Istenné Születés leend.”
4 – BÖLCSESSÉG
„A bölcsnek mindegy melyik szögre akasztja a subáját” – mert REND a világban csak egy van.
A bölcsesség megismerés, megtapasztalás, időtlen tudás. Amikor a látszólagos felszín mögötti teljesség feltárul a maga letisztultságában, minden érzelemtől és szubjektivitástól mentesen.
„A néphitben a Táltos megáll három nádszálon…Három erényről van szó: bölcsesség – igazság – szeretet. Nehéz őket, mint életünket meghatározó erények gyakorolnunk. Erre töretlenül csak kiváló lelkek képesek.”
„Ki jó úton jár, bölcsességre törekszik, tudásra,
ki jó úton jár, szépre törekszik, nemesre.
Ki jó úton jár, alkot – ereje mértékében maradandót, ha nem többet jó szomszédságot.
Azt mondják róla: híres jó ember volt. Ez nagy érdem!”
5 – EGYENLŐSÉG
„Nincsen följebb való teremtmény, nincsen alább való teremtmény. Istenek megtestesülése mindvalahány.”
A Yotengritben foglalt ősi magyar világnézet mellérendelő, ebből fakadóan együttható és nem hierarchiában megnyilvánuló alá – fölé rendelő, ezáltal elnyomó. Az egyenlőség jegyében minden embert egyenlő alapjogok illetnek!
„Jó KÖZ-ben senki sincsen fölül, jó KÖZ-ben senki sincsen alul.
Jó KÖZ-ben a méltóbb nem FÖLÜL van, hanem ELŐBB-re. ELÖLJÁRÓ, ’ELSŐ EMBER’ – így mondják.”
„Nem ALJA meg FÖLE van, a böcsületes népnek ELEJE van, meg HÁTULJA.”
NINCS VÁLASZTOTT NEM
Nősténység és hímség valódi dualitásának alapja, hogy a nemek egyenrangúak és egyenjogúak. Együtt hatnak és együtt teremtenek. A családon belül is ennek megfelelően egyenlőség kell, hogy legyen. Fontos ez, mert, „hogy a társadalomban szolgaság uralkodik-e vagy szabadság, már a családban eldől.”
„Nincs FÖLJEBB való NEM, nincsen ALÁBB való NEM!…
A NŐ nem birtoktárgy. A FELESÉG sem az. Nem férjé, nem családé, nem közé. A NŐ saját testének Istenasszonya.”
NINCS VÁLASZTOTT NÉP
„Nincsen szolga-nép meg úr-nép, csak rablók vannak és rablottak,
csak nyúzók vannak meg nyúzottak, csak megfélemlítők és megfélemlítettek.”
NINCS ÚR, NINCS SZOLGA
„Nincsen úr, nincsen szolga! Csak munkáltatás van, meg szolgálat.
Nem szolga a szolga, hol emberségben hagyják, nem úr az úr, ha emberséges.”
6 – TESTVÉRISÉG
„Ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!”
Ez az intelem természetesen fakad a szeretetből. Az egymásra való odafigyelés, gondoskodás a mindennapi élet része kell legyen, amint az volt is a régi időkben. Ezen szintű törődés kizárólag nemes lélek gyümölcse, mely sohasem hagyja magára a bajba jutottat. Nem nézi tétlenül más küszködését az „elrendelt sors” álarca mögül, mert mindenkivel megeshet, hogy életében elakad.
„Boldogok az irgalmas szívűek, mert ISTEN-re lelnek önmagukban!”
„Boldogok, kik gyámolatlant gyámolítanak, mert ŐS-EGÜNK ÖLÜJE szegődik őrükül.”
A NŐ – FÉRFI kapcsolat is testvériség, mert „a kettő együtt egy egész. Nem ellentéteik vannak, hanem hiányaik és fölöslegeik. Ezek törekednek kiegyenlítődésre, ez vonzalmuk alapja. Kiegészítik egymást”, s szeretettel segítik, támogatják. Együtt hatnak és együtt teremtenek.
A testvériség eszméje az egyének közti viszonyt és a társadalmi viszonyt is áthatja. Biztonságot jelent mindenki számára az a tudat, hogy számíthat a másikra. Ennek alapja a bizalom, ami, ha elvész mindent megingat…
De a Testvériség tana a Yotengrit bölcseletben nem csupán az emberi kapcsolatokra vonatkozik, kiterjed minden teremtményre.
„Szeresd és kíméld az ÉG minden teremtményét,… mindvalahányuk E Világ örököse… oltalmazd az oltalmad alá futót!”
7 – BECSÜLET
„Ahol Zsarnokság van, különválnak Vétek és Megtorlandó cselekedet!
Ott nem a Gaz emberre sújtanak le, hanem arra, aki valamiért nem tetszik!”
A becsületben élő, nemes lelkületű ember őszinte, igazságos és irgalmas.
Aki Istenben él és mindennapjaiban tisztán megéli az alaptételeket, emelkedett lelkületűvé válik. Ennek törvényszerű velejárója az erkölcsi, etikai, morális magaslatok elérése. Ezen az úton fordulópont, amikor szabad akaratból fakadó választás eredménye az erények megtartása és nem a törvény kényszere vagy a büntetéstől való félelem. Nem lopni, nem csalni, nem hazudni, nem ármánykodni, nem ítélkezni, nem bántani, nem ölni – azaz becsületben, elfogadásban élni felszabadító. Az ebből következő nyitottságtól sem szabad félni, hogy kiszolgáltatottá tesz. Mert nincs félnivalója annak, akinek nincs takargatnivalója. Bölcsességgel párban a becsület rendíthetetlenné formál.
„Nem a szisztéma mérvadó, amelybe életünket rendezzük,… hanem a lélek tisztasága. Magas erkölcsi színvonalon élhetünk, ha a lelkünk tiszta, szívünk igaz, böcsületünk hibátlan.”
„A Magyarok az akkori európai technikánál fejlettebb technikával rendelkeztek és virágzó keleti kultúrák metszővonaláról léptek be a legsötétebb korát élő Európába. Vallásuk akkor is fölvette a versenyt a legkifinomultabb filozófiájú vallásokkal és ma is a legkorszerűbb bölcselet képét nyújtja.
Egy kicsit több szerencsével az Európa közepébe települő Magyarság visszaadhatta volna Európának eredeti, emberibb arcát. A hiba az volt, hogy a nemes etikájú Magyarság el sem tudta képzelni, hogy ’testvér testvért elad’, ezért nem számolt belső árulással. Avval pedig számolni köll – ma is!”
De ettől az Igazság nem szenved csorbát. Vissza kell térnünk a becsülethez egyéni szinten, ami átitatja a párkapcsolatot, a családot és a társadalmat. És élő példaként szolgálni az utódoknak. Bölcsen és körültekintően. Mert nincs más ÚT felfelé!
Dr. Darnói Tibor írása
(Idézetek: Máté Imre Yotengrit, festmény: Pállay-Kovács Szilvia)
