1. rész – Magyarok Istene ünnep évköri vonatkozásai és szellemi háttere A nyár derekán járunk, félúton a nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség között. A Nap az éves útja erejének csúcspontján jár, de a külső Fény már láthatóan csökken. A természet meghozta, megérlelte gyümölcseit, bőség van körülöttünk. Elérkezett a beérett termés betakarításának az ideje. Ebben […]
Sokan kérdezik tőlünk, miért tér el időben Sarlós Boldogasszony ünnepe a Yotengrit ünnepkörben és a keresztény kalendáriumban? A válasz a hagyományok gyönyörű, rétegzett történetében rejlik, amelyben szerepe van a természet rendjének és a keresztény liturgiának is. A Yotengrit szellemiségében az ünnepek szorosan követik a Nap útját és a természet ritmusát. A hagyomány gyökerei eredetileg odáig
A rábaközi hagyományban az évkör a Nap útjának „legmélyebb pontjával”, a téli napfordulóval veszi kezdetét. Innen indulva érkezünk meg mostanra, a fény csúcsát jelentő ötödik ünnephez, a nyári napfordulóhoz. Ekkor a leghosszabbak a nappalok és legrövidebbek az éjszakák, a külső fény pedig a legragyogóbb. Ez a beteljesedés ideje – egy olyan áldott, szent pillanat, amikor
(1934. december 11. – 2012. június 16.), akinek munkássága azelődök hagyatékának megőrzése és továbbadása által korszakos változásra ad lehetőséget. Három örökérvényű és napjainkban is aktuális „üzenetével” tisztelgünk előtte, ajánlva mindenkinekezek általános és napjainkra vonatkozó értelmezését: 1) „Ne napszámosai, hanem részvényesei legyünk az EU-nak!”2) „Nem az alakzat számít, a tartalom. A körte nem alakja miatt körte,
„A gyerek nem tulajdon, ő utód”, ezért a gyermekekkel mindig szeretettel, tisztelettel bánjunk és hagyjuk meg őket óvó szabadságban! Szülőként és közösségként is az a dolgunk, hogy minél több tudáshoz segítsük őket, de mindig a saját korukhoz, nemükhöz, felfogásukhoz igazodva: „Okítsd ezért gyerekeidet, a körülötted élő gyerekeket, ifjakat. Csöppségnek csöppséghez mérten, futkározónak futkározóhoz mérten, kamasznak
„Mert Te vagy az élet, a szeretet, a boldogság ÉGI ŐRE, Tebenned bízunk ÉGI SZENT ANYA!” Minden Édesanya szent, az ÉGI SZENT ANYA megtestesítője. Kapuja születésnek, földi életnek. „A NŐ teste szentély, Istenek teremtőműhelye”, tisztelettel és áhítattal fordul hát az Édesanyák felé, aki érti e misztériumot. Múlhatatlan, önzetlen odaadás, ölelő szeretet, láthatatlan gyeplő, örök forrás
A tavaszi évszak kellős közepén járunk, félúton Gyümölcsoltó Boldogasszony és Ispiláng ünnepe között. A természet már teljes pompájában ragyog: minden, ami télen pihent, mostanra végérvényesen újjászületett. A föld mélyéből fakadó élet egyre nagyobb bőséggel kényeztet minket, s hívogat, hogy töltekezzünk az üde színekkel, a virágok édes illatával, a madarak ujjongó énekével és a rovarok megnyugtató
A YOTENGRIT bölcselete a magyarság ősi világképét, szellemiségét, lelkületét képviseli. Megőrizve azt a REND-be ágyazott tudást, ami egykor mindent áthatott, ám a szisztematikus pusztítás következtében majdnem elveszett. De hála az előttünk élt Tudóknak ez a szellemi kincs átvészelte az üldöztetés évszázadait, szinte csodával határos módon megmaradt és „ma is a legkorszerűbb bölcselet képét nyújtja.” Alaptételei,
A tavasz misztériuma a születés és megújhodás. Testben, lélekben egyaránt. A lélek csendjéből születik bennünk a legszentebb nyugalom, megteremtve a belső békességet. Ebből fakad harmónia és egyensúly. Ez itatja át a testet és tölti végtelen energiával. Belső egyensúly, belső béke, belső csend. Csak ebben a letisztultságban találhatunk önmagunkra s ébredhetünk rá a tavasz pezsgésén keresztül
A Tavaszi Napéjegyenlőség – Gyümölcsoltó Boldogasszony Ünnepe A tavaszi napéjegyenlőség ünnepe a Yotengrit hagyománya szerint az évkör harmadik ünnepe. Ez az a pont, ahol a Nap útja keresztezi az égi egyenlítőt, és ez az a szent pillanat, amikor kapu nyílik Ég és Föld között. Úgy tartják, ekkor egyensúly honol a világban: a Nap átlép a
