Gyümölcsoltó Boldogasszony – tavaszi napéjegyenlőség, 2016. március 20. „GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY a fakadás, a feslés, a születés ünnepe, az első kapué.” „…a termékenység ünnepe…” Az ember része a természetnek. Benne van, együtt lélegzik, együtt lüktet, együtt örvénylik vele. Így hát a tavaszi szél nem csak vizet áraszt, hanem bennünk is ébresztőt fúj. A ragyogó fény, az […]
A tavasz misztériuma a születés és megújhodás. Testben, lélekben egyaránt. A lélek csendjéből születik bennünk a legszentebb nyugalom, mely megteremti a belső békességet. Ebből fakad harmónia és egyensúly. Ez itatja át a testet és tölti végtelen energiával. Belső egyensúly, belső béke, belső csend. Csak ebben a letisztultságban találhatunk önmagunkra s ébredhetünk rá a tavasz pezsgésén
„Az ős-európai eszmevilágban … a NŐ a kezdet, a NŐ az első Isten, az őserő, az Ige teremtője és továbbadója.” A NŐ értéke és tisztelete ezért a legszentebb dolgok közé tartozik. Eleink bölcselete szerint „Aki „még nem érintett asszonyszemélyt”, az még csak fél-ember volt, az Istenség mércéjével mérve gyerek. Ezért BOLDOGASSZONY oltalmában volt. Mihelyt „érintett”
A Yotengrit mindenkié. A Yotengrit szívből szól, a Yotengrit szívhez szól. A Yotengrit a szeretet, a békesség, a szabadság. Bölcsességben, igazságosságban, egyenlőségben, testvériségben. A Yotengrit bárhogy szólított meg, tudhatod, hogy a Lelkedhez ért. Mert benned él. Mert bennünk él. Mert a Yotengrit a tiéd. A miénk. Mindenkié. Áldás Kép: Dávid Júlia – Őstengri című alkotása
Az anyaság és a születés az egyik legnagyobb misztérium. Az ANYA a küszöb, Ő a csatorna a látható, fogható világ felé. Az isteni szikra ölt testet általa. „Lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom…” – szól minden ANYA szívéből. Semmihez sem fogható, el nem múló örök szerelem. A gyermek felé, az élet felé, az Isten felé. Önző vágyak
„Szeretet – lélekből fakad, már anyja méhében érzi a magzat, ha áhítják, ha szeretik.” „Ahol gyöngédek a gyerekhez, ápolgatják, simogatják, cirógatják, becézik, ott gyöngédségre, szeretetre nevelődik.” (Az idézetek Máté Imre Yotengrit című könyvéből származnak)
„Boldogok, kik bölcseletet, tudást adnak tovább, meg szépet írnak, ríkatnak, mert szellemük szárnyas juharmagja lelkek ezreiben csírázik.” Szeretettel emlékezünk Máté Imre bácsára, kinek munkássága az elődök öröksége révén korszakos változás elindítója. Tisztelet és áldás Máté Imre (1934. december 11. – 2012. június 16.) (Az idézet Máté Imre Yotengrit című könyvéből származik)
A nyári napforduló régen ugyanolyan nagy ünnep volt, mint a Karácsony. Ez az igazi fény ünnep, amikor a nap a legerősebben ragyog. Ez a csillagászati nyár kezdete. Mikor ereje teljében van valaki, akkor kell az utódlásra, a családalapításra gondolni, és azt végre is hajtani. Ezt szimbolizálja a Rák jegye, az első nyári jegy. A Rák
„Legyen kultúrád, legyenek kultúrkincseid és legyenek ünnepeid! Rítusaid, mert azok tartanak meg, mint egyént és azok tartanak össze, mint közösséget, népet, nemzetet. Ez az ősök üzenete…” Az éves ünnepkör harmadik nagy ünnepe ISPILÁNG. Ez a SZELLEM ünnepe. Eleink úgy hagyták ránk, hogy „…csak a tiszta lánggal égő SZELLEM jobbíthatja meg e világot.” „A tiszta lánggal égő
A Rosszat a lelkekből köll kigyomlálni „A Rosszat nem lehet mechanikusan kiirtani a világból, hanem a lelkekből köll kigyomlálni…. A ’minőségi változás’ a megváltódás, nem kollektívan történik, hanem az individuumon belül, egyénileg.” A felemelkedésben, a tudati fejlődésben megkerülhetetlen tehát a tudatos, mindennapos gyalulkodás, csiszolódás. Mindenki a maga útját kell, hogy végigjárja – saját erőfeszítése révén,
