Teremtés

Vissza az előző oldalra

„Főleg pedig és mindenek előtt Szeress! SZERETET minden jó eredete.”

Isten által rendezett világ állandó mozgásban van

„Világok születnek, világok enyésznek, halnak. A mi világunk, a mi univerzumunk kezdete ennek értelmében csak relatívan a lét kezdete. Valami volt előtte és valami leend utána. A látható – fogható – észlelhető anyag láthatatlan szellemanyag sűrűsödésének eredménye.

…

A világ – kicsiben az univerzum mása. … az ember testében „Világkörök ismétlődnek, s azokon az érzékenység csillagzatai helyezkednek el”. (Máté Imre: Yotengrit 1. 49.o.)

Az ősistenség „hímséget altató nőstény ősrost” volt

A teremtés kezdete az „első moccanás”, a „Nagy Kerék lódíttatása”. Az ősistenség vagy – ahogy eleink nevezték – Öreg Isten magában foglalt mindent, Ő az EGY, az Egység. Szitáló ködnél finomabb szellemanyagából születik minden, s, mint ilyen döntően női aspektussal bír. Hímség és nősténység is benne foglaltatik, így belőle leend.

„Születődés, szülés, születés,

első moccanás, idő kezdete.

Múlhatatlan nősténységből fakadt

mulandó hímség.

Örök bennünk mi nőstény,

mulandó mi hím.

A virágpor elszáll,

a bibe marad.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 96.o.)

Ikerörvénylés

„A világ két Teremtő Isten Ikerörvénye, Iker Forgószele: Nőstény-örvény, Hím-örvény, Nőstény Forgószél, Hím forgószél. Az Ő örök táncuk minden élet, minden fogalom létrehozója.” (Máté Imre: Yotengrit 2. 145.o.)

Minden létező rendelkezik női illetve férfi aspektussal, energiával. A teremtés is a női és férfi együtthatásból bontakozik ki. A két energia ölelkezéséből. A spirálisan örvénylő energiák összetartoznak és párban Egyek.

„Tik is két félből vagytok együtt Egy Ember. Ez bennetek, az Ős-Ikerörvény egyensúlya, mely a Nagy Kerék lódíttatása óta a Létezés biztosítéka. Ez a Rend!

Ezért a férfi ne akarjon a nő fölé kerekedni erőszakkal, sanyargatással, a nő meg ne akarjon a férfi fölé kerekedni ügyeskedéssel, csalafintasággal!

Kinek ez osztatott szerepül, kinek az. Egyik föladat sem alábbvaló, nem följebb való.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 81.o.)

Egy, egyből kettő, kettő meg egy

„Minden Kettős Forgószél, Ikerörvény, kicsiben-nagyban, az örök teremtés Alapigéje pedig: Egy, Egyből kettő, Kettő meg egy.

Ebből erednek a Láncok, minden élet Igéi-t rejtendő és tovább viendő. Ez köt össze az Egy Örök Ég-gel, az istenséggel…” (Máté Imre: Yotengrit 1. 71.o.)

Egy, egyből kettő, kettő meg egy –a lelkes teremtés kódja. A létezés valamennyi síkján megnyilvánuló ige. Jelen van az energiák szintjén, a férfi – nő – gyermek hármasságban, s a testi sejtek osztódásában. Ez az alapja az egyre javuló minőségnek, a nemesedésnek, az evolúciónak.

„E fogható világ is végső soron csak Isten hangja”

„Az Egy, Egyből Kettő, Kettő meg Egy az Ősisten, YOTENGRIT kilenchangú nevének négy hangját tartalmazza. E négy hangból szerkesztetett – így meg úgy sorolva – minden teremtő ige. Ennek okáért a való világ alapja még csak nem is szó, hanem hang, Ős Ős-Ige, melyben a hang: teremtő szó. Kilenc hangjából ötöt szellemvilágában tartott Ős-Örök Istenségünk, hogy a Szellem mindvégig többet érjen a fogható anyagnál, annak értékei a Föld értékeinél többet érjenek.” (Máté Imre: Yotengrit 2. 145.o.)

A bölcselet magában foglalja a hangokkal történő teremtés ismeretét, s tudja, hogy minden rezgés. Amint az pl. a védákban, a buddhista tanokban, stb. is foglaltatik. Ebből fakad, hogy anyag és energia is „összetartoznak”, s egyik a másikba átalakulhat.

Nem jó és rossz harca a világ hajtóereje – hogy melyik kerekedik felül a másikon -, s nem a köztük való versengés feszültségéből fakad az energia. „… ami Jó, akkor is jó, ha nem szembesül vele Rossz. Nincsen árnyék fénytelen, de fény van árnytalan, jóléthez nem szükségeltetik nyomor, egészséghez betegség, örömhöz szomorúság. Nem Jó meg Rossz, nem világosság meg sötétség a serpenyő két mérlege. A Jó erőt vesz a Rossz-on, a fény megvilágítja az éjt, nem gyerák! Nősténység meg hímség az Ikerülés kettőssége; hatás-engedés, behatolás-befogadás, szolgáltatás-szolgálat, töméntelen együtt ható teremtés, alkotás az ÖRÖK FORGÁS kettősségében.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 70.o.)

S, nem is az egyik oldali aktív hatás és a másik oldali passzív befogadás a teremtés alapja. Nem egyik alakítja a másikat, ugyanis „a nősténység és hímség egyaránt tartalmaznak aktív, illetve passzív tulajdonságokat, természetes hiányokat, természetes többleteket. Ez a permanens vonzalom alapja, a mozgás, az örvénylés előidézője.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 60.o.)

E világkép bölcselete szerint az ember nem a teremtés koronája, hanem csupán a teremtmények egyike. „… az istenek próbálkozása az alkotó szellem megtestesítésére.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 57.o.)