„Mert Te vagy az élet, a szeretet, a boldogság ÉGI ŐRE, Tebenned bízunk ÉGI SZENT ANYA!” Minden Édesanya szent, az ÉGI SZENT ANYA megtestesítője. Kapuja születésnek, földi életnek. „A NŐ teste szentély, Istenek teremtőműhelye”, tisztelettel és áhítattal fordul hát az Édesanyák felé, aki érti e misztériumot. Múlhatatlan, önzetlen odaadás, ölelő szeretet, láthatatlan gyeplő, örök forrás […]
A tavasz misztériuma a születés és megújhodás. Testben, lélekben egyaránt. A lélek csendjéből születik bennünk a legszentebb nyugalom, megteremtve a belső békességet. Ebből fakad harmónia és egyensúly. Ez itatja át a testet és tölti végtelen energiával. Belső egyensúly, belső béke, belső csend. Csak ebben a letisztultságban találhatunk önmagunkra s ébredhetünk rá a tavasz pezsgésén keresztül
Minden Ünnep megállít. Szent idő, szent pillanat. Csak úgy élhetjük meg az igazi varázsát, ha megállunk, és befelé fordulunk. Csak úgy érthetjük meg a lényegét, ha átadjuk magunkat ennek a varázsnak. Mert minden, ami fontos, ott van belül. Legbelül. Az Én, a Te, a Mi – Mindenki és az EGY. Éld át az örömöt, hogy
Az anyaság és a születés az egyik legnagyobb misztérium. Az ANYA a küszöb, Ő a csatorna a látható, fogható világ felé. Az isteni szikra ölt testet általa. „Lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom…” – szól minden ANYA szívéből. Semmihez sem fogható, el nem múló örök szerelem. A gyermek felé, az élet felé, az Isten felé. Önző vágyak
A tavasz misztériuma a születés és megújhodás. Testben, lélekben egyaránt. A lélek csendjéből születik bennünk a legszentebb nyugalom, mely megteremti a belső békességet. Ebből fakad harmónia és egyensúly. Ez itatja át a testet és tölti végtelen energiával. Belső egyensúly, belső béke, belső csend. Csak ebben a letisztultságban találhatunk önmagunkra s ébredhetünk rá a tavasz pezsgésén
Vajon van-e másik nyelv, amely a Nőt olykor Teremtésnek nevezi? Milyen szép Teremtés! – mondjuk elragadtatva. Mindez a magyar nyelvben nem csoda, hanem természetes. Mert „az ős-európai eszmevilágban … a NŐ a kezdet, a NŐ az első Isten, az őserő, az Ige teremtője és továbbadója.” A Magyar bölcselet tudja a Rendet és ismeri a Teremtés
„Hasunk mélyétől szívünk közepéig hosszú az út…” Eleinte kívül csatázunk másokkal, később elkezdünk belül is vívódni, végül csak magunkkal harcolunk. Minden külső csatározás csupán felvezetés a legnagyobb ütközethez, mikor is már ’csak’ önmagunkkal állunk szemben. A belső küzdelem szó szerint ’embert próbáló’. Ha sikerrel megvívjuk, eljuthatunk a szívünkbe. EMBERré nemesedünk, megtaláljuk önmagunkban Istent. Megérkezünk egy
A forradalom hősei előtt tisztelegve üzenet a háborúságot, viszályt szítóknak, nemzetek rontóinak: „Mire való sok dőre igyekezet, sok agyafúrt ravaszkodás?! Föld kóbor szellemeinek hatalmával ronthattok szüzeket, bonthattok eskütételeket, dönthettek birodalmakat, országokat, hamisíthattok erényt, érdemet, böcsületet, sugalmatok nyomoríthatja a fűszál növését, gyümölcs teljesedését, ám az EGEK pajzsán csupán mezei bolha szökellése a ti dárdavetéstek. Föld ereje nem
Szülés, születődés az élet egyik legnagyobb misztériuma. Átlépés a KAPUN az osztatlan szent időből a látható, fogható világba. A Bábák és eleink ismerték az Égi Rendet, s az volna kívánatos, hogy a születés szentségéhez minden szempontból méltó körülmények között érkezhessen meg minden Lélek. A lehető legnagyobb biztonságban. Ez az érdeke az édesanyáknak, a gyermekeknek, az
„Boldogok, kik szabadságért, igazságért kockáztatják életüket, mert haláluk ISTENNÉ SZÜLETÉS leend.” Tenni másokért, áldozni az életünkből a legnemesebb felajánlás. A Hősök példája emlékeztessen bennünket arra, hogy becsületes helytállással, a mindennapok Hősei legyünk! Szeretetben, igazságosságban, bölcsességben. Áldás (Dr. Darnói Tibor írása, az idézet Máté Imre Yotengrit című könyvéből származik Kép: A kepguru.hu oldalról)
