Bölcsesség

Vissza az előző oldalra

„Főleg pedig és mindenek előtt Szeress! SZERETET minden jó eredete.”

„A bölcsnek mindegy, melyik szegre akasztja a subáját” (Máté Imre: Yotengrit 1. 32.o.)

 

Mindegy, mert az igazság az fölötte van minden vallásnak és felekezetnek. Sok út van és mindegyik járható. De igazság csak egy van, s minden út oda vezet. Istenhez.

 

A bölcsesség megismerés, megtapasztalás, időtlen tudás. Amikor a látszólagos felszín mögötti teljesség feltárul a maga letisztultságában minden érzelemtől és szubjektivitástól mentesen. A bölcsesség az isteni tudás esszenciája.

 

„A néphitben a táltos „megáll” három szál nádon. … a három nádszálon állás nem cirkuszos mutatvány, hanem jelkép, szimbólum. Három erényről van szó:

  • igazság
  • bölcsesség
  • szeretet.

Nehéz őket – mert törékenyek, mint a száraz nád, de hajlékonyak is, mint az eleven nád -, mint életünket meghatározó erényeket gyakorolnunk. Olyanok, mint a nádszál, nehéz rajtuk „megállni”. Erre töretlenül csak kiváló lelkek képesek.”(Máté Imre: Yotengrit 1. 34.o.)

 

  • Légy hát ezért igazságos, ahhoz ragaszkodj becsülettel!
  • Gyalulkodj, csiszolódj, szerezz tudást és megtapasztalást. Alázattal és példát mutatva éld meg a megszerzett bölcsességet!
  • Ítélkezés nélkül, elfogadással szeress!

A Yotengrit szellemiséget ezen alapbölcselet hatja át, az pedig az élet valamennyi területét. A bölcselet megmutatkozik az egyén életében, a párkapcsolatban, a családban, a társadalomban és a nemzetek között. Ugyanazon rend kicsiben-nagyban, fönt és lent.

 

„Két örvényből fonódott Istenség-ünk

bennünk lakozik, közel van hozzánk,

mégis mesze.

Csak ki bölcsességre törekszik,

meg jót cselekszik,

az jut el hozzá önmaga belsejében,

vándorolván lelke negyvenkilenc lépcsőfokán….

Ki jó úton jár, bölcsességre törekszik, tudásra,

Ki jó úton jár, szépre törekszik, nemesre.

Ki jó úton jár, alkot –

Ereje mértékében maradandót,

Ha nem többet, JÓ SZOMSZÉDSÁGOT.

Azt mondják róla: híres jó ember volt

Ez nagy érdem!” (Máté Imre: Yotengrit 1. 101-102.o.)

 

A Yotengrit bölcselet alapja

 

  • a természettel és Istennel való összetartozás
  • a mindent átölelő szeretetben megnyilvánuló valódi dualizmus, ahol alapértéken minden és mindenki jó
  • a rend, ahol egyenlőség van és együtthatás
  • Nő és Férfi egyenrangúsága, s együttes teremtése
  • szabadság magas erkölccsel és etikával párosulva
  • a testvériségben megvalósuló együttélés
  • az igazság megélése és az igazságos cselekvés
  • az irgalmasság

Mindez egy mellérendelő világképben tud kibontakozni, mely eszmerendszert nyelvünk is tükrözi. A benne rejlő bölcsesség méltó a legkifinomultabb szellemi tanításokhoz.

 

„Ki, ha gyalulódott, s gyalulódván elérte

„Belátások” Fényes Határköveit,

nagy gondolatok megfogalmazója,

nagy tettek véghezvivője,

Isten-né tisztul szellemében.”(Máté Imre: Yotengrit 1. 110.o.)

 

A magyarság lelkében ott szunnyad ez a tudás, melyet „csak” fel kell ébreszteni. Megvalósítása életünkben – mert ez volna a cél – nem csupán saját megvilágosodásunkat szolgálja, hanem az egész emberiség felemelkedését.

 

„Boldogok a bölcsesség szomjazói,

mert hasuk mélyétől szívük közepéig

megteszik a NAGY UTAT és egek fényében fürödnek!

Boldogok, kik bölcseletet, tudást adnak tovább,

meg szépet írnak, ríkatnak,

mert szellemük szárnyas juharmagja lelkek ezreiben csírázik.”(Máté Imre: Yotengrit 1. 110.o.)


error: Tartalom védve van!