Gondolatok a Yotengritről – Dr. Darnói Tibor jegyzete Közleményről, Táltosokról, Kormorán Rendről, Utódlásról, Yotengrit Alapítványról, Yotengrit Egyházról

Vissza az előző oldalra

„Főleg pedig és mindenek előtt Szeress! SZERETET minden jó eredete.”

Mottó: “Nem elég tiszta vizet önteni a pohárba, a poharat is el kell mosni” (Varga Tibor)

Kedves Barátaink, tisztelt Érdeklődők!

Azon ígéretemnek teszek eleget, hogy a 2019.07.12-én megjelent Közlemény hozzászólásaiban észlelt megannyi félreértést tisztázzam, mert nagy a zavar.
Szomorú, hogy 7 év után még mindig ezekről a témákról kell beszélni, ezért megértéssel kérek elnézést azoktól, akik ezt már unják. Reményeim szerint ezzel viszont minden a helyére kerül és megnyugvást eredményez, mert ezekről a későbbiekben nem kívánok többé szólni.

A Közleményről
Köszönet a sok támogató, megerősítő visszajelzésért és a rengeteg új oldalkedvelőnek. Megnyugtató, hogy a többség értette a lényeget.
Személyes konfliktus híján az volt a cél, hogy aki a Yotengrit nevét szájára veszi, a tan emelkedett minőségéhez méltóan nyilvánuljon meg. És ez mindenkire vonatkozik.
Versengés és rivalizálás részemről nincs, nem volt és nem is lesz. Aki tudja a bölcselet lényegét, azt is tudja, ennek mi az oka. RENDnek viszont lenni kell. Köszönet Szemző Gábornak, amiért egyik hozzászólásában egyértelműsítette, hogy a “manós vonalat” képviseli. Mindez tisztázta ‘laza’ viszonyát a Yotengrittel. A jövőbeni – emelkedett minőségben való – együttműködés lehetőségének fenntartásával áldás legyen az útján, minden követőjével együtt!

A Táltosokról
Táltosnak születni kell. Máté Imre soha nem állította magáról, hogy Táltos lenne, miként én sem. Akik Imre bácsi szűk köréhez tartoztak, viszont pontosan tudják, miként vélekedett a sok önjelöltről…
Isten áldja az igaz Táltosokat, köszönet, hogy teszik a dolgukat!

A Kormorán Rendről
A Kormorán Rend az üldöztetések miatt – titkos társasággá – a XIII. században alakult át. Imre bácsi távozása óta az alábbi álláspontot képviselem: a Tan nyilvánosságra kerülése – bizonyos értelemben – lezárt egy korszakot. Nem kell tovább bujkálni, a féltve őrzött titkos tanítások közkinccsé lettek, amit az pecsételt meg, hogy a 49. Bácsa tette közzé. A hetedhét ösvény beszédes száma ez… Mindez egyben egy új korszakot nyitott, most ebben vagyunk. Mert a Yotengritnek menni kell tovább, beteljesítenie küldetését.

Az utódlásról
Az utódlásnak mindezek mellett megvan a RENDje, mert a Yotengritnek mindig kell legyen elöljárója, vezetője. E tekintetben kizárólagosan Máté Imre szava volt mérvadó. Amikor Imre bácsi megtett Utódjául, pontos feladatokkal rám bízta a Yotengrit szellemiség továbbvitelét. Egyben elmondta, hogy majd az én utódomat ugyanígy nekem kell kiválasztanom. Ezen elrendelésének következtében szállt rám a teljes hagyaték kezelése is – bónuszként. Vagyis Imre bácsi választása és meghagyása szerint a Yotengrit Őt követő Elöljárója lettem (függetlenül attól, hogy ezzel valaki egyetért vagy nem), egyben a Yotengrit hivatalos és felelős képviselője, aki segítenem kell a tan jelenkori feladatait beteljesíteni, vigyázni a tant, megőrizni a tisztaságát és tengelyébe állni a tanhoz méltó összefogásnak. Mindennek korszakos jelentősége van, nem ronthatjuk el!

Személyemről
A békesség embere vagyok, amit életem minden cselekedete példáz. Engem Imre bácsi soha nem küldött el, soha nem botlottam és buktam meg előtte. És nem önjelöltem magam, mint mások, engem Imre bácsi választott és kért fel mindezekre. Azt mondta “nehéz feladatot hagyok rád”, és ebben is igaza volt. Mindketten tudtuk, hogy ilyen sok Táltost, Sámánt, Tudót, Aranyasszonyt, stb. – akik az elmúlt években felbukkantak – nehéz lesz közös nevezőre hozni…
Ugyanakkor az elmúlt 7 évben egyszer sem fordult elő, hogy én magamat 50.-nek vagy Főbácsának neveztem volna – bár Imre bácsi 2010-ben bácsává tett -, jóllehet erre egyedül nekem volna alapom. Mert ezek csak külsőségek, címek, forma (mindegy, hogy 50. vagy az új korszakban 1. vagy egyik sem). Ami engem kevésbé érdekel és soha nem motivált. Helyette én 7 évig a tartalommal foglalkoztam, a tőlem telhető legmagasabb minőségben. Senki nem találkozott velem méltatlan megnyilvánulásban. Nem véletlen, hogy emberileg egy kommentelő sem tudott konkrétan belém kötni és idézném Kapi Tamás bácsa hozzászólását, hogy “talán nem véletlenül fújt ide a szél”. Az ilyen jellegű szolgálatokra, feladatokra jellemző az elrendelés/elhívás. Így volt ez Imre bácsi esetében is, és én is évtizedek óta tudom a magam dolgát, útját. Már akkor tudtam, amikor még Imre bácsi itthon sem volt. Mert a feladatunk sokkal mélyebbre nyúlik, mint ami a felszínen látszik. Mérhetetlenül megtisztelő pozíció, de nem könnyű. Csak ego vágyik rá…
Az igazság tehát az, hogy van Utód. A személyem megítélésének függvényében ebben a kérdésben mindenki részéről két igaz kommunikáció lehet: van Utód és elfogadom, vagy van Utód, de nem fogadom el. Ez mindenki szabadsága. Minden más verzió valótlan, bármilyen magyarázattal körítik.

A Yotengrit Alapítványról
Az alapítvány azért került létrehozásra, hogy a Yotengrit, Büün és Máté Imre hagyatékának kezelése/gondozása ne az én privát életem része legyen, hanem ezt egy megpuccsolhatatlan szervezet tegye. Ezért erre nem egy egyesület született… Az alapítványról Imre bácsi nem tudott, nem rendelkezett, hiszen azt a távozása után én kezdeményeztem. Vagyis engem senki nem szavazott meg, hogy az alapítvány vezetője legyek. Egyszer valóban összehívásra került egy találkozó, ahol arról szavaztunk, hogy az utódlás fent említett tényét egységesen képviseljük. De vannak, akik ezt nem tartották be, ami a mai napig sok zavart okoz. Nem említek neveket, hogy elkerüljem a személyeskedést, de önigazoló magyarázkodás helyett minden érintett vessen számot magával.
Az alapítvány egykor annak a kezébe fog majd átkerülni, akit én választok Utódomul. Amint az Utódomat megtalálom és eljön az idő, az alapítvány mellett címet, pozíciót – mindent, készséggel átadok.
A Közleményt névvel vállalók nem tagjai az alapítványnak.
Az alapítványnak jelenleg egy állandó munkatársa van Mohos Alexandra, aki az adminisztrációban, a szervezési és gazdasági ügyekben van a segítségemre.

Szervezetre szükség van
Szervezet nélkül ma nem lehet létezni, ez a szerződések, együttműködések, programok bonyolításának, átlátható gazdálkodásnak az alapja. Jelenleg az alapítvány fog össze mindent (pl. jogi ügyletek), gyűjti össze a szétszórt tudást, őrzi a tárgyi emlékeket, szervezi az oktatást, támogatja a tan széles körű kibontakozását/elterjedését, a legtisztább esszencia szintjén élteti a bölcseletet és képviseli hivatalosan a Yotengritet. Mindenre kiterjedő FELELŐSSÉGGEL!

Anyagiakról
Az adott feladatokban pénz nélkül ma nincs tehetősség, s ez nem jó vagy rossz kérdése. Pénzre szükségünk van, nem lehetünk koldusok, akik alamizsna után kujtorognak, másokon élősködnek, mindig más adakozása után kuncsorognak. Meg kell állni önállóan a saját lábunkon, mert ma semmit nem adnak ingyen.
Mindezek ellenére én a feladatomat a kezdetektől napjainkig szolgálatként teszem, azaz nem veszek ki jövedelmet az alapítványból.

A Yotengrit Egyházról
Yotengrit Egyház nincs. Az egyház évekkel ezelőtt megszűnt, s egyelőre nincs tervben az életrekeltése.

Szeretettel írtam az összefoglalót, a folytatás hamarosan következik. Köszönöm a megtisztelő figyelmet, áldás!

Dr. Darnói Tibor


error: Tartalom védve van!